A magas vérnyomás tünetei, okai és kezelése

A magas vérnyomás, vagy más néven hipertónia népbetegségnek számít, egyes becslések szerint a magyar lakosság több mint egynegyedét érinti. Általában hosszú évek alatt alakul ki és sokáig egyáltalán nem okoz tüneteket. Gyakran túl későn hívják fel a betegségre a figyelmet olyan szövődmények, mint a szívbetegség, vesebetegség, vagy az agyvérzés. Szerencsére a hipertónia könnyen észrevehető és a legtöbb esetben szakorvos által hatékonyan kezelhető.

Ebben a cikkben összegyűjtöttük a magas vérnyomással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat:

• Mi számít magas vérnyomásnak, vagyis hipertóniának?
• Mi okozza a magas vérnyomást?
• Milyen fajtái vannak a magas vérnyomásnak?
• Milyen tünetei vannak a magas vérnyomásnak?
• Hogyan diagnosztizálható a magas vérnyomás?
• Milyen tényezők befolyásolják negatívan a vérnyomást?
• Miért fontos figyelnünk a magas vérnyomásra? Milyen veszélyei és szövődményei vannak?
• Hogyan kezelhető a magas vérnyomás?
• Hogyan előzhető meg a magas vérnyomás, illetve hogyan kezelhető otthon?

Magas vérnyomás, vagyis hipertónia

A vérnyomás a keringési rendszerben a vérnek az erek falára gyakorolt nyomása. A magas vérnyomás – vagy más néven hipertónia – azt jelenti, hogy az artériák falait túl sok nyomás éri. A vérnyomás mérésekor kapott érték első száma azt a nyomást mutatja, ami a szív összehúzódásakor alakul ki (szisztolés vérnyomás). A második szám a szívverések közti szünetben mérhető nyomást jelenti (diasztolés vérnyomás).

Az ideális vérnyomás 120/80 Hgmm alatt van. 140/90 Hgmm feletti érték magas vérnyomást jelent. Ezeken kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter (szisztolés és diasztolés) esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük.

Ha az otthoni vérnyomásmérővel mért vérnyomás érték rendszeresen 135/85 Hgmm vagy a fölötti, mindenképpen szakorvosi vizsgálat szükséges, hiszen az otthoni vérnyomásmérők sokkal pontatlanabbak az orvosi higanyos vérnyomásmérőknél. Fontos tudni, hogy a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke és szívinfarktus, a betegség kezelésével viszont a magas vérnyomás kezelhető.

Magas vérnyomás okai

A magasvérnyomás betegséget a kialakulás oka szerint két nagy csoportba oszthatjuk: megkülönböztetünk elsődleges és másodlagos hipertóniát.

Elsődleges magas vérnyomás okai

Elsődleges vagy primer hipertónia esetében a magas vérnyomás kialakulása mögött nincs kézzel fogható szervi elváltozás, az nem egy másik betegség, beavatkozás eredményeként jön létre. Több tényező felelhet ennek a kialakulásáért, többek között öröklött hajlam, környezeti tényezők, nem megfelelő étkezés, mozgásszegény életmód. Ez a fajta betegség gyakori és legtöbbször lassan, hosszú évek eredményeképpen alakul ki. Ez a klasszikus hipertónia, amelyet angiológus szakember kezel.

Másodlagos magas vérnyomás okai

Másodlagos vagy szekunder hipertónia valamilyen betegség következményeként alakulhat ki, illetve bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet, tehát a magas vérnyomás gyakorlatilag egy alap betegség tünete. Ilyen betegség lehet például vesebetegség, cukorbetegség, súlyos alvászavar, érrendszeri betegségek, pajzsmirigy problémák. A másodlagos magas vérnyomás az elsődlegessel ellentétben nem fokozatosan alakul ki, hanem általában hirtelen jelentkezik.  Másodlagos magas vérnyomás esetén az alap betegséget kell kezelni, ami legtöbbször magával hozza a vérnyomás normalizálódását is.

Magas vérnyomás fajtái

Az elsődleges és másodlagos hipertónia mellett megkülönböztethetünk további hat különböző magas vérnyomás fajtát is.

Izolált szisztolés hipertónia

Izolált szisztolés hipertónia esetén a szisztolés vérnyomás 130 Hgmm fölött van, a diasztolés vérnyomás pedig 80 alatti értéket mutat. Idősebb emberek körében ez a fajta magas vérnyomás a leggyakoribb és a sima hipertóniával azonos kezelésre szorul.

Izolált diasztolés hipertónia

Izolált diasztolés hipertóniáról akkor beszélhetünk, ha a szisztolés vérnyomás 140 alatt, a diasztolés vérnyomás pedig 90 Hgmm felett van. Diasztolés magas vérnyomás esetén nő a valószínűsége a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának, különösen az 50 évnél fiatalabb érintetteknél. A tüneteket nem szabad elhanyagolni, azok kezelését szakorvosra kell bízni.

Pulmonális hipertónia

Pulmonális hipertónia esetében a megnövekedett vérnyomás a tüdő artériáiban és a szív jobb oldalán jelentkezik, ami megnehezíti a vér megfelelő átfolyását a tüdőn és növeli a tüdő artériáinak vérnyomását. Ahogy a vérnyomás egyre nő, úgy a szív jobb kamrájának egyre erősebben kell dolgozni ahhoz, hogy a tüdőn keresztül elegendő vért tudjon pumpálni. Idővel emiatt a szívizmok meggyengülhetnek, ami szívelégtelenséghez vezethet. Annak ellenére, hogy a betegség bizonyos fajtái nem gyógyíthatóak, kezelésük sokat tud segíteni a tünetek enyhítésében és az életminőség növelésében.

Ingadozó vérnyomás

Egy nap folyamán a vérnyomás valamennyit váltakozik, de a vérnyomásértékeknek viszonylag egyenletesnek kell lenniük. Ha rendszeresen a nagyon magas és az alacsony értékek között váltakozik a vérnyomás, ingadozó vérnyomásról beszélhetünk. Abban az esetben, ha ez a változás a kiugróan magas és a kiugróan alacsony értékek között jelentkezik, ajánlott a megfigyelés és a kezelés. Ingadozó vérnyomás esetén fontos, hogy rendszeresen mérjük vérnyomásunkat, mivel ennek segítségével feltérképezhető a jelenség oka.

Esti magas vérnyomás

Általánosságban elmondható, hogy a vérnyomás éjjel, alvás közben alacsonyabb, mint napközben. A nap folyamán a vérnyomás folyamatosan nő egészen délutánig, majd késő délután és este már csökken. Az esti magas vérnyomás a kialakuló hipertónia jele lehet. Ha tartósak az esti magasabb vérnyomás értékek, ajánlott angiológus vagy kardiológus szakorvoshoz fordulni, aki segíthet a probléma kivizsgálásában és kezelésében.

Reggeli magas vérnyomás

Reggelente ébredés után általában még alacsonyabb a vérnyomás, mint a nap folyamán. Előfordulhat, hogy egy-egy nap reggel magasabb a vérnyomás, amelynek az étrend, alkoholfogyasztás, a mozgás és az aktuális fizikai állapot lehet az oka. Ha tartósan magasak a reggeli vérnyomás értékek, érdemes szakembert felkeresni, aki segít a megfelelő kezelés kialakításában. Az orvosi gyógyszeres kezelés mellett az életmódbeli változtatások is sokat segíthetnek a reggeli magas vérnyomás csökkentésében.

Magas vérnyomás tünetei

A magas vérnyomást sokszor néma gyilkosként emlegetik. Ennek oka, hogy sokszor nem okoz tünetet, csak egy mérési eredmény hívja fel a figyelmet az eltérésre.

Az első tünetek egyike lehet a visszatérő, jellemző módon reggel jelentkező fejfájás, a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik. Emellett okozhat szédülést, fáradékonyságot is. Gondolhatunk magas vérnyomásra akkor is, ha romlik a koncentrálóképességünk és az egyensúlyérzékünk, szívünk visszatérően túl szaporán dobog, vagy gyakran panaszkodunk tompa mellkasi nyomásra, ok nélküli izzadásra vagy múló látászavarra.

A hipertónia tünetei sok esetben nem okoznak olyan komoly panaszokat, hogy az érintettek orvoshoz forduljanak vele, így csak a súlyosabb szövődmények jelentkezésekor szembesülnek azzal, hogy magasvérnyomás betegségben szenvednek.

A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti. A szemfenéki érrajzolat az egyetlen érhálózat, amely alapján a szervezet érrendszerének állapotára lehet következtetni. A szív- és érrendszeri károsodás következményeként kialakult szívbetegség tünete lehet többek között a terhelésre jelentkező nehézlégzés, gyakori éjszakai vizeletürítés. A magasvérnyomás betegség legsúlyosabb következményeként stroke is létrejöhet, valamint növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Magas vérnyomás kivizsgálása

A magas vérnyomás diagnosztizálásához elengedhetetlen a vérnyomásmérés. A legtöbb vérnyomásmérő eszköz egy felfújható mandzsettával működik, amelyet a karra kell helyezni. A hipertónia megállapítását követően az orvos feladata, hogy meghatározza típusát (elsődleges hipertónia vagy másodlagos hipertónia) és a lehetséges okokat. Másodlagos hipertónia esetén elsősorban a háttérben álló betegség kezelésére van szükség.

Egyetlen vérnyomásmérés önmagában még nem elegendő a hipertónia megállapításához. A szakorvos több mérést is elvégez egy kijelölt időtartamon belül ahhoz, hogy pontos diagnózist állíthasson fel. Esetleg mindennapos otthoni mérést javasolhat vagy adott esetben 24 órás vérnyomásmérésre is szükség lehet.

A vizsgálat részeként további kérdéseket tesz fel a páciens kórtörténetével kapcsolatban. Gyanú esetén az orvos további diagnosztikai vizsgálatokat kérhet, például vizelet-, vér-, EKG-, és szívultrahang vizsgálatot.

A vérnyomásértékektől függően az alábbi kategóriákat különböztetjük meg:

• Normál vérnyomás: 120/80 Hgmm vagy ezalatt
• Megnövekedett vérnyomás: 120-129 Hgmm szisztolés és 80 Hgmm alatti diasztolés vérnyomás. A megnövekedett vérnyomás idővel gyakran rosszabbodik, ha nem tesznek megfelelő lépéseket a vérnyomás kontrollálása érdekében.
• Elsőfokú hipertónia: 130-139 Hgmm szisztolés és/vagy 80-89 Hgmm diasztolés vérnyomás
• Másodfokú hipertónia: 140 Hgmm feletti szisztolés és 90 Hgmm feletti diasztolés vérnyomás. Ez mindenképpen kezelésre szorul.

Magas vérnyomás kockázati tényezői

A hipertónia kialakulásának sokféle kockázati tényezője lehet. Ezek közül a leggyakoribb tényezők a következők:

• Életkor: A magas vérnyomás kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával folyamatosan nő. Körülbelül 64 éves korig a hipertónia gyakrabban jelentkezik férfiaknál, efölött az életkor fölött azonban nőknél gyakoribb a vérnyomásnövekedés.
• Családi kórtörténet: A hipertónia a családban öröklődni látszó betegség.
• Túlsúly: Minél nagyobb a testsúly, a szívnek annál több sejtet kell ellátnia oxigénnel és tápanyagokkal. Ennek megfelelően egyre több vért kell pumpálni az erekben a megfelelő vér- és oxigénellátás biztosításához. Ahogy az erekben áramló vér térfogata növekszik, úgy az érfalakra eső nyomás, tehát a vérnyomás is megemelkedik.
• Fizikai aktivitás hiánya: Azoknak, akik keveset mozognak, általában magasabb a pulzusa. Minél nagyobb a pulzus, annál jobban kell dolgoznia a szívnek minden egyes dobbanáskor, ezáltal az artériákban is egyre nagyobb nyomás jelentkezik. A fizikai aktivitás hiánya továbbá a túlsúly kialakulásának valószínűségét is növeli.
• Dohányzás: A dohányzás és egyéb dohánytermékek fogyasztása ideiglenesen növeli a vérnyomást a fogyasztást követően. Ezzel párhuzamosan a dohányban található kémiai anyagok károsíthatják az érfalakat is, ami miatt érszűkület alakulhat ki. Az érszűkület az erek károsítása mellett a szívbetegségek kialakulásának kockázatát is növeli. Nem csak az aktív dohányzás, de a passzív dohányzás is növelheti a hipertónia kialakulásának kockázatát.
• Túl sok nátrium: A túl sok nátrium (legtöbbször só miatt) a testben vízvisszatartást okozhat, amely növeli a vérnyomást.
• Túl kevés kálium: A kálium segít a sejtek nátrium egyensúlyának fenntartásában. Abban az esetben, ha az étrend túl kevés káliumot tartalmaz vagy valami miatt a szervezet nem tud elegendő káliumot megtartani, a sejtek nátriumtartalma megnövekedhet, ami pedig magas vérnyomást okozhat.
• Túl sok alkohol: A napi rendszeres alkoholfogyasztás hosszú távon hatással lehet a vérnyomásnövekedésre. Nők esetében napi 1 egységnél, férfiaknál napi 2 egységnél több alkohol fogyasztása nem ajánlott. 1 egység alkohol 1 pohár sörnek, vagy 1,5 dl bornak, vagy 5 cl röviditalnak felel meg.
• Stressz: A tartós, magas szintű stressz időszakosan növelheti a vérnyomást. Stressz esetében gyakori a stresszcsökkentés miatti túl sok evés, dohányzás vagy alkoholfogyasztás is, ezek mind növelik a magas vérnyomás kialakulásának valószínűségét.
• Krónikus betegségek: Bizonyos tartós betegségek növelik a hipertónia kialakulásának valószínűségét. Ilyen betegség lehet többek között a vesebetegség és a cukorbetegség.
• Bizonyos esetekben várandósság alatt is jelentkezhet magas vérnyomás, amely a szülés után a legtöbbször magától elmúlik.
• Annak ellenére, hogy a hipertónia legtöbbször felnőtteknél jelentkezik, gyerekeknél is kialakulhat. Bizonyos gyerekek esetében vese- vagy szívproblémák miatt jelentkezhetnek a tünetek. Egyéb esetben az egészségtelen étkezés, a túlsúly, a mozgásszegény életmód is hozzájárulhat a hipertónia kialakulásához.

Magas vérnyomás veszélyei, szövődményei

A magas vérnyomás korai szövődménye lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége vagy gyengesége esetén. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén akár végzetes kimenetelű is lehet.

A tartós magas vérnyomás, különösen, ha nem kezelik, egyre súlyosabb károsodásokat okozhat. Késői szövődményei között említendő az érelmeszesedés fokozódása, melynek következményeként agyi érszűkület, agyérgörcs vagy más néven stroke, szívinfarktus, a szív fokozott igénybevétele, megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki. A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet, a szem ereinek károsodása pedig látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet.

Magas vérnyomás kezelése

A kezelési mód minden esetben függ a magas vérnyomás súlyosságától, valamint a páciens kórtörténetéből, családi anamnéziséből és életmódjából fakadó rizikó faktoroktól.

Kismértékű vérnyomás emelkedés esetén életmódváltás lehet a megoldás, közepesen magas vérnyomás esetén általában életmódváltással egybekötött gyógyszeres kezelés a hatékony, kórosan magas vérnyomás esetén pedig mindenképpen szükséges egy kardiológiai vizsgálat a további kezelések meghatározásához.

Orvos tanácsára érdemes változtatni az életmódon az alábbi módon:

• „Szívbarát” étrend, lehetőleg kevés sóbevitellel
• Rendszeres mozgás, sport
• Egészséges testsúly fenntartása, túlsúly esetén fogyás
• Alkoholfogyasztás csökkentése

Gyakran azonban az életmódváltás nem elegendő a kezeléshez. A helyes étrend és a megfelelő mozgás mellett gyógyszeres kezelésre is szükség lehet, akár élethosszig tartóan. Egészségügyi állapottól függően a kezelő angiológus vagy kardiológus szakorvos ki tudja választani a legmegfelelőbb gyógyszert a kezeléshez. Általában négyféle típusú gyógyszert szoktak használni a hipertónia gyógyszeres kezelésére: tiazid vízhajtókat, ACE-gátlókat, angiotenzin-receptor blokkolókat, valamint kalciumcsatorna-blokkolókat.

Magas vérnyomás megelőzése és kezelése otthon

Ahogy minden betegség, úgy a magas vérnyomás tekintetében is elsődleges annak megelőzése. Lássuk, hogyan előzhetjük meg ezt a kórt, illetve ha már kialakult, hogyan javíthatunk rajta gyógyszeres kezelés nélkül:

• Hagyjuk el a dohányzást.
• Mozogjunk többet.
• Túlsúly vagy elhízás esetén érjük el a megfelelő testsúlyt.
• Csökkentsük a sóbevitelt.
• Növeljük a magnézium bevitelt.
• Táplálkozzunk egészségesen, fogyasszunk sok növényi eredetű táplálékot.

Fontos hangsúlyozni, hogy bár már kialakult hipertónia esetében egyes esetekben elegendő lehet az életmódváltás, de többnyire gyógyszeres kezelés szükséges. Ezért mindenképpen javasoljuk szakember felkeresését a diagnózis felállításához, valamint a leghatékonyabb kezelési mód meghatározásához.

Források:
https://www.heart.org/en/health-topics/high-blood-pressure/the-facts-about-high-blood-pressure
https://www.healthline.com/health/high-blood-pressure-hypertension
https://en.wikipedia.org/wiki/Hypertension
https://www.nhs.uk/conditions/high-blood-pressure-hypertension/
https://www.cdc.gov/bloodpressure/about.htm
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magas_v%C3%A9rnyom%C3%A1s