• A legjobb vitaminforrások a szuperélelmiszerek

melatonin

Melatonin a természetes altató, de másra is jó

1024 683 SuperGreens HU

A melatonint okkal nevezik alváshormonnak. Ha a mennyisége lecsökken, alvászavarok és depresszió jelentkezhet, de nemcsak ezeket a problémákat okozhatja a hiánya. Ezt megelőzendő érdemes a pótlását megfontolni.

A melatonin elsődleges feladata a test cirkadián ritmusának (belső óra) szabályozása, ám további funkciókat is betölt. Sajnos a termelődése idővel lecsökken, ráadásul az elektromágneses sugárzás rendkívül rossz hatással van rá. Elég, ha lefekvés előtt a telefont vagy a monitort bámuljuk, és az alváshoz szükséges melatoninszint a szükséges alatt marad. A belső óra megzavarása egy sor egészségügyi problémát generálhat, ám ebbe nem kell belenyugodnunk. Életmódváltással tehetünk azért, hogy a melatonintermelődést aktivizáljuk, és olyan étrend-kiegészítők is a rendelkezésünkre állnak, amelyek gondoskodnak a pótlásától.

 

Mi a melatonin?

A melatonin egy hormon, amelyet a tobozmirigy szintetizál. A tobozmirigy a szem ideghártyája révén, a fény érzékelésén keresztül jut idegi impulzusokhoz. Ezt alakítja át belső jelekké, és ennek megfelelően állítja elő a melatonint. Nappal nem termelődik, megjelenése általában este 8-9 órára tehető, termelődésének csúcsát pedig éjjel 3-4 óra körül éri el. Elősegíti az álmosság, illetve az alvás megjelenését. 55 éves korig csaknem ugyanannyit állít elő a szervezet, ezt követően pedig egyre kevesebbet. Többek között ez okozza az alvásproblémákat időskorban.

 

Mire jó a melatonin?

A melatonin („sötétséghormonnak” is szokták nevezni) meghatározza az alvás-ébrenlét ritmusát, és csökkenti az éjszakai ébredések gyakoriságát. A szintézise nagyban függ a fény intenzitásától, sötét szobában a szintje növekszik, és fordítva.
Az alvás szabályozása nem az egyetlen funkció, amit a melatonin betölt. Ez a hormon erős antioxidánsként szerepet játszik a szabad gyökök elleni védekezésében, segít szabályozni a vérnyomást, a testhőmérsékletet és a kortizolszintet, valamint a szexuális- és immunfunkciókat.

 

Depresszió ellen

A szezonális érzelmi rendellenesség (SAD), amit szezonális depressziónak is neveznek, egy olyan állapot, amely becslések szerint a világ népességének akár 10 százalékát érinti.  Az ilyen típusú depresszió az évszakok változásaival függ össze, és évente nagyjából azonos időben fordul elő. A tünetek jellemzően késő ősszel vagy tél elején jelentkeznek. Egyes kutatások azt mutatják, hogy a SAD összekapcsolható a cirkadián ritmus felborulásával. Mivel a melatonin szerepet játszik a cirkadián ritmus szabályozásában, alacsony melatonin adagokat gyakran használnak a szezonális depresszió tüneteinek csökkentésére.

A kutatások azt sugallják, hogy a melatonin hasznos lehet olyan állapotok kezelésére, mint például a glaukóma, és az életkorral összefüggő makuladegeneráció.

A melatonin növeli a növekedési hormon szintjét, amely létfontosságú a fejlődéshez és a sejtek regenerációjához. Javítja a szervezet metabolikus folyamatait, megelőzve a zsírlerakódást.

A nyelőcső reflux betegsége (GERD) egy olyan állapot, amelyet a gyomorsav nyelőcsőbe való visszafolyása okoz, és olyan tünetekkel jár, mint a gyomorégés, és émelygés. A melatoninról kimutatták, hogy csökkenti a gyomorsav-szekréciót, illetve a salétrom-oxid termelését. Ez a vegyület ellazítja a nyelőcső alsó záróizmát, ami miatt, a gyomorsav visszaáramlik.
Az alvásban betöltött szerepén kívül, a melatonin gyulladásgátló tulajdonságokkal is rendelkezik, valamint szabályozza a testhőmérséklet és a vérnyomát.

 

Jet lag

A huzamosabb ideig tartó utazások alkalmával előforduló, az időzónaváltás miatt, álmatlansággal és fáradtsággal járó jet lag során felborulhat a cirkadián ritmus, ami nappali álmosságot, éjszakai alvási nehézségeket, a koncentráció hiányát, valamint zavart hangulatot eredményezhet. Noha a jet lag ideiglenes állapot, amely megkönnyíti az új időzónához való alkalmazkodást, zavaró lehet az utazás során és után. Ezért a melatonint gyakran használják az jet lag tüneteinek enyhítésére.  Több műszakban dolgozók számára hasonló okokból ajánlott a fogyasztása.

 

Mit okoz a hiánya?

A melatonin szervezetre gyakorolt ​​hatásának vizsgálata során tudományos kísérleteket végeztek, amelyek azt mutatták, hogy hiánya kóros elváltozásokhoz vezet a szervezetben. Ezek a következők:

 

  • Azoknál, akik nem aludtak éjszaka, az öregedés első jelei már 17 éves korban megjelentek.
  • Az alváshiány a szabad gyökök nagymértékű (ötszörös) felhalmozódásához vezet a szervezetben.
  • A melatonin hiánya gyors súlygyarapodást eredményez.
  • A krónikus alváshiányban szenvedő nőknél a menopauza 30 éves korban kezdődik.
  • Nőknél a mellrák kialakulásának kockázata 80 százalékra emelkedik.
  • A sejtekben a szabad gyökök okozta kóros elváltozások gyakran a rák okozói voltak.

 

Mennyit melatonint szedjünk?

A melatonin pontos adagolása a testtömegtől és életkortól függően változhat.  A túl kevés melatonin nem fogja elérni a kívánt nyugtató hatást, míg a túl sok nemkívánatos tüneteket válthat ki, ideértve az alvásciklus megzavarását. Általában egy 0,2 és 5 mg közötti adagot tekintünk biztonságos kezdő adagnak. Egyes kutatók szerint, nem annyira az adagolás, hanem a bevétel időpontja befolyásolja a hatékonyságát.
A túlzásba vitt melatoninszedés alvási nehézségeket okozhat, mert a normál cirkadián ritmus zavart szenved.  A túladagolás miatt napközben szédülést és álmosságot okozhat, míg éjjel rémálmokat, vagy rendkívül élénk álmokat. A túl sok melatonin befolyásolhatja a vérnyomást.

 

Bárki szedheti?

Mivel a melatonin hatásáról szóló hosszú távú vizsgálatok felnőttekre korlátozódnak, nem ajánlott gyermekeknek vagy serdülőknek. Terhes és szoptató nők se szedjenek melatonint mindaddig, amíg nem kérdezik meg az orvosuktól, hogy számukra biztonságos-e. Súlyos vese- vagy májproblémák, epilepszia, leukémia, és bizonyos típusú rákok esetén a használata ugyancsak nem javasolt.

Beszéljen az orvosával, ha különféle gyógyszereket is szed. A fogamzásgátló tabletták növelhetik a szervezetben termelődő melatonin mennyiségét, míg a véralvadásgátló gyógyszerekkel történő együttes használata fokozhatja a vérzés kockázatát. Kerülni kell a melatonin szedését, ha valaki kortikoszteroidokat kap az immunválasz elnyomására olyan betegségek esetén, mint a rheumatoid arthritis vagy a lupus. Ne vegye be együtt antidepresszánsokkal, a cukorbetegség kezelésére használatos gyógyszerekkel, illetve görcsoldókkal.
Mivel a melatonin álmosságot okoz, a használata során tartózkodjon a vezetéstől, illetve a különleges figyelmet és koncentrációt igénylő tevékenységektől.

 

Milyen mellékhatásai lehetnek a melatonin használatának?

A melatonint általában alvászavarok esetén szokták szedni. Megfelelően adagolva a mellékhatások általában ritkák, de a gyógyszerekhez vagy étrend-kiegészítőkhöz hasonlóan előfordulhatnak.

Megjelenhet:

 

  • hányinger
  • szédülés
  • enyhe remegés
  • fejfájás
  • ingerlékenység
  • alacsony vérnyomás
  • gyomorgörcsök
  • átmeneti depresszió.
  • a látásélesség csökkenése,
  • könnyezés,
  • éjszakai izzadás,
  • szomjúság,
  • súlygyarapodás.

Ha melatonint szed, és bármilyen mellékhatást észlel, beszéljen az orvosával. Mondja el neki, hogy milyen egyéb gyógyszereiket vagy táplálékkiegészítőket használ, beleértve a vitaminokat is.

 

Melatoninfüggővé válhat az ember?

Ellentétben más altatókkal, a melatonin nem okozz függőséget, és jelenleg nincs olyan irodalom, amely azt sugallná, hogy addiktív hatású lenne. További kutatásokat kell végezni a melatonin hosszú távú használatával kapcsolatban.

 

Túladagolható-e a melatonin?

Míg a melatonin a szervezetben természetesen termelődő hormon, a melatonin tartalmú étrend-kiegészítő fokozott bevétele megzavarhatja az alvás-ébrenlét ciklus. A melatonin túladagolás tüneteit nehéz meghatározni, mivel hivatalosan nem létezik mindenki számára biztonságos adag. Egyesek érzékenyebbek, mint mások a melatonin hatásaira. Az a dózis, amelyik az egyik embernél nem kívánt tüneteket válthat ki, csekély hatással lehet másokra.

Forduljon orvoshoz, ha a következő tüneteket tapasztalja:

 

  • légszomj
  • hirtelen mellkasi fájdalom
  • emelkedett vérnyomás

Ezek a jelek nem minden esetben kapcsolódhatnak a melatoninhoz, nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni őket, mivel orvosi ellátást igényelhetnek.

 

Mi segíthet még?

A leghatékonyabb, alvást elősegítő, természetes hatóanyagok közé tartozik a tobozmirigy által termelt melatonin, a magnézium, a levendula, a macskagyökér, a citromfű és a komlótoboz. Egy sor vitamin és nyomelem is befolyásolja a nyugodt pihenést. A jó alvásra a C-vitamin, a B-vitaminok, a D-vitamin, továbbá az E-vitamin ugyancsak hatással van. A C-vitamin támogatja a triptofán szerotoninná való átalakulását, utóbbi szabályozza az alvásciklust. A magnézium és a kálium ellazít, és megelőzi az éjszakai izomgörcsöket.

Elterjedőben vannak a melatonint tartalmazó teák, amelyek ízesített változatban (karamella, narancs, gyömbér, jázmin) is megvásárolhatók. Ezek alapja valamilyen nyugtató, alvást elősegítő gyógynövény, például a kamillavirág, a borsmenta, illetve a kender.

Ha az álmatlanság problémát jelent, beszéljen egy alvásszakértővel. Vannak más életmódbéli változtatások is, amelyek segítséget nyújthatnak, például a koffein és az alkohol mennyiségének csökkentése.  Mellőzze a kék fény (televízió, számítógép, telefon) használatát lefekvés előtt. Utóbbi élénkítőleg hat, és megzavarja az alvási ciklust.

Fontos! Bár a melatonin sokaknak segíthet, nem mindenkinél lehet hatásos. Elképzelhető, hogy a szervezete nem tolerálja jól, még alacsony dózisok esetén sem. Előfordulhat, hogy a kipróbált adagoktól függetlenül sem segít az alvásban.

Források:

 

  • superum c

    Superum C

  • Vita C Ultra 1000

  • vita d ultra

    Vita D Ultra 4000

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Értesülj akcióinkról első kézből!