• A legjobb vitaminforrások a szuperélelmiszerek

szédülés

Segítség, szédülök!

1024 683 SuperGreens HU
Gyakran érzed azt, mintha forogna veled a világ? Egyszerűen csak bizonytalanok a lépteid? Nem vagy egyedül, ugyanis ez az a panasz, amivel az egyik legtöbb alkalommal keresik fel a háziorvosi ellátást. A szédülés nem csak időskorban jelentkezhet és sok esetben már otthon is kezelhető!

A szédülést számos különböző módon írhatják le a betegek. Jellemezhetik bizonytalanságérzéssel, zsibbadással, ájulásérzéssel, gyengeséggel, lebegésérzéssel. Abban az esetben, amikor a páciens fő panaszként azt észleli, mintha forogna vele a világ vertigoról beszélünk. Egyes tüneti leírások vezethetik a kezelőorvos gondolati sorát a diagnózis felállításának útján, viszont gyakran nem az elsőként felkeresett szakember fog megoldást nyújtani panaszainkra. A szédülés hátterében számos ok állhat, megközelítése több szakma együttes jelenlétét kívánja meg. Kezelése a kiváltó okoktól függ, sajnos kezelés után gyakran visszatér. Az ellátására irányuló első lépések elvégzése a háziorvosi rendszer feladata. Amennyiben a háziorvosunk úgy ítéli meg, hogy specifikus szakellátásra van szükségünk, úgy célzott beutalóval fog ellátni bennünket. Mivel a háttérben állhat általános belgyógyászati, kardiológiai, fül-orr-gégészeti, reumatológiai, neurológiai, szemészeti ok, így potenciálisan ezen szakmák valamely képviselőihez fognak tovább irányítani bennünket. 

Mi állhat pontosan a háttérben? Mi az, amit otthon is megtehetek a javulásért?

Az egyensúlyrendszerünk kielégítő működéséért alapvetően az alábbi három terület összehangolt működésére van szükségünk: 

  1. Belső fül (belső szerkezetének köszönhetően segíti a gravitáció, illetve a fej helyzetváltozásának azonnali érzékelését)
  2. Testünk érző idegei (mely a gerincvelőnkön keresztül információt küld agyunknak a test helyzetéről és mozgásáról)
  3. Látás (mely információt szolgáltat agyunknak arról, hogy hol van testünk a térben, illetve hogyan mozog)

Ebből kifolyólag, ha a fenti rendszerek, illetve a fogadó apparátus (agy) bármelyikében eltérés van, úgy kialakulhat a szédülés érzete, mely alapvetően a környezetünk hamis érzékelését jelenti. A szédülés lehet állandósult vagy átmeneti. Számos tünet kísérheti, úgy mint hányinger, hányás, fülfolyás, fülfájdalom, teltségérzés a fülben, fülzúgás, hallásvesztés, gyengeségérzés, heves szívdobogásérzés (palpitáció), szapora pulzus, emelkedett vérnyomás, fejfájás, súlyosabb esetekben hirtelen látásvesztés, bénulás, eszméletvesztés. Az alábbiakban a leggyakrabban jelentkező szédüléssel járó kórképeket részletezzük a teljesség igénye nélkül, röviden. 

Benignus pozícionális paroxysmális vertigo (BPPV), azaz lehajtom a fejem és forog velem a világ

Az egyik leggyakoribb szédülési kategóriába tartozik az a jelenség, amikor a beteg pozíciót vált, például ágyában egyik oldaláról a másikra fordul, esetleg napközben előre hajol, hirtelen egyik irányba fordítja a fejét, melynek hatására a beteg azt érzi, mintha forogna a vele a világ. A forgásnak, dőlésnek általában iránya is van, néhány percig tart, majd magától múlik. A betegség hátterében az áll, hogy a belső fülben található úgynevezett félkörös ívjáratok egyikében apró kristály(ok) jelennek meg, melyek befolyásolják az egyensúlyozó rendszer normális működését. A kristályok megjelenésének oka nem ismert. Kezelésére az úgynevezett Epley-manőver szolgál, melynek bemutatása különböző videószolgáltató portálok kínálatában ma már megtalálható, így a beteg által is könnyedén elsajátítható, otthonában elvégezhető. 

Az egyensúlyozó ideg gyulladása (neuronitis vestibularis)

Rémisztő állapotként ütheti fel fejét a fenti kórkép, mely alapvetően veszélytelen, de a kialakult tünetek miatt a beteg a roham alatt szinte önellátásra képtelen. Jellemzője a heves, forgó jellegű szédülés, egyik irányba dőlés, heves hányinger, hányás, szemtekerezgés (nystagmus). Halláscsökkenés nem kíséri. A beteg általában olyan rosszul érzi magát, hogy nem tud mást csinálni, csak feküdni. A megbetegedés veszélye a hányás miatt kialakuló potenciális kiszáradásban rejlik, mely miatt a beteg általában kórházi felvételre szorul tüneti kezelés céljából. 

Agytörzsi/kisagyi stroke

Az előbbinél ritkábban fordul elő, de ahhoz hasonló panaszok képében jelentkezhet, viszont jellemzően ez nem az egyetlen tünet. Sok esetben úgynevezett góctünetek kísérik, a stroke kiterjedtségétől függően, úgymint mozgászavar, bénulás, kettőslátás, tekintésbénulás, érthetetlen, elkent beszéd, rekedtség, stb. A fenti tünetek észlelésekor haladéktalanul fel kell keresni a legközelebbi sürgősségi osztályt, mivel egy gyorsan felállított diagnózis (tünetek illetve képalkotó vizsgálatok alapján) és kezelés esetén a beteg későbbi életkilátásai illetve életminősége jelentősen javul. Az idő agy. 

Meniére-betegség

Középkorú nők betegsége általában, az eltérés szintén a belső fül folyadéktereit érinti. Jellegzetes tünete a halláscsökkenés, fülzúgás, szédülés, teltségérzés a fülben. Ezek rohamszerűen jelentkeznek, általában egy órán belül múlnak, a halláscsökkenés viszont évek alatt visszamaradhat.

Fejfájás, migrén

Az emberek azon csoportja, aki már megtapasztalta a migrén kegyetlen tüneteit időnként szédülésről is beszámolnak, sőt a migrén megjelenhet komolyabb fejfájás nélkül is, pusztás forgó jellegű szédülés formájában. Ez a szédülés néhány perctől órákig is elhúzódhat és a típusos migrénes tünetek is megjelenhetnek, például fotofóbia (fényérzékenység).

Vérnyomás és egyéb keringési rendszert érintő eltérések

Közismert tény, hogy mind a túl alacsony, mind a túl magas vérnyomásértékek okozhatnak szédülést, melyet általában inkább bizonytalanságérzésként, szédülékenységként jellemez a beteg, forgó jelleg kevésbé fordul elő. Az alacsony vérnyomás elkerülése céljából elkerülhetetlen a megfelelő folyadékbevitel, só-vízháztartásunk egyensúlyban tartása. Ismerten alacsony vérnyomás esetén javasolt az ágyból történő lassú, fokozatos kikelés, a szédülés, következményes esések elkerülése végett. Hirtelen megjelenő magasvérnyomás megbetegedés, vérnyomáskiugrás egyik tünete lehet a fejfájás kíséretében jelentkező szédülés. Utóbbi esetben javasolt mielőbb háziorvos felkeresése a mihamarabbi kezelés, ezáltal a potenciális komplikációk elkerülése céljából. A fenti állapotok otthonunkban is könnyedén megállapíthatók, minden háztartás részének kell lennie legalább egy vérnyomásmérőnek. A szív csökkent pumpafunkciójával járó betegségek (cardiomyopathia, szívinfarktus, szívritmuszavarok) szintén szédülékenységgel járhatnak. 

Egyéb viszonylag gyakran jelenkező okok

A fenti kiemelt kórképeken kívül természetesen még számtalan dolog miatt szédülhetünk. Alacsony vércukorszint általában azon betegek körében fordul elő, akik ismert cukorbetegségük miatt rendszeresen használnak inzulint, de vagy nagyobb adagot adnak be, vagy elhibázott diétás lépést követően (hosszabb éhezés) vércukorszintjük a normál tartomány alá esik. Izzadás, gyengeségérzés jelentkezik, szédülékenység kíséretében. Vérszegénység, alacsony vasszint, egyes pszichiátriai betegségek (pl szorongás, depresszió), számos neurológiai kórkép (pl Parkinson-kór, sclerosis multiplex), kiszáradás szintén egyensúlybizonytalansághoz vezetnek. Ezen felül egyes gyógyszerek mellékhatásaként szintén megjelenhet (antiepileptikumok, antidepresszánsok, nyugtatók, illetve bármilyen kezelés, mely a vérnyomást csökkenti).

Mi a teendőm, ha megint rám tör a szédülés?

Amennyiben a szédülés enyhe, inkább csak bizonytalanságérzés úgy javasolt néhány otthon is könnyedén elvégezhető vizsgálatot csinálnunk. Először is gondoljuk át, mennyi folyadékot fogyasztottunk az adott napon, esetleg nincs-e nagyon meleg, ami a napi szükséges folyadékszükségletet megemelheti. Mérjük meg vérnyomásunkat, pulzusunkat, amennyiben lehetőségünk van rá vércukorszintünket. Ezeket az értékeket érdemes feljegyezni, átmenetileg vérnyomásnaplót vezetni, kifejezetten magasabb vagy alacsonyabb értékek esetén, ha esetleg a későbbiekben orvosi kezelésre lenne szükségünk. Pihenjünk le egy kicsit, vizsgáljuk meg önmagunkat, hogy csökkennek-e tünetek. Ha napokon keresztül fennáll panaszunk, melynek hátterében egyértelmű eltérést nem találunk, úgy javasolt (nem sürgősséggel) háziorvos felkeresése. Idősebb korban bizonyos keringésjavító hatású készítmények alkalmazása csökkenthetik panaszainkat. Jelentősen eltérő, otthon mért értékek szükségessé teszik az egészségügyi ellátórendszer mihamarabbi felkeresését. Hirtelen jelentkező, heves, már-már teljes mozgási intoleraciát okozó szédülés sürgősségi kórképnek számít, így javasolt a legközelebbi sürgősségi centrum felkeresése, napközben háziorvos meglátogatása, szükség esetén mentők riasztása. A diagnózis felállításában segítheti orvosát, ha a szédülés kezdetének időpontját, annak irányát, társuló tüneteket hozzátartozója feljegyzi, esetleg videófelvételt is készít szemeiről az ilyenkor potenciálisan fennálló szemtekerezgés vizsgálata céljából. 

Szédülés fennállása esetén a legfontosabb, amit tehetünk önmagunk és környezetünk védelme. Ne hajolgassunk, ne emelgessünk, próbáljunk meg pihenni, relaxálni, bőségesen folyadékot fogyasztani, óvjuk magunkat az eséstől. A vezetés szintén kifejezetten ellenjavallt, ha a kocsinkban tör ránk a szédüléses roham mihamarabb húzódjunk le és kérjünk segítséget. Egy-egy szédüléses epizód szinte mindannyiunk életében előfordul, ám amennyiben a probléma állandósul, illetve akadályoz bennünket a napi teendőink, munkánk elvégzésében úgy ne féljünk segítséget kérni az egészségügyi szakemberektől!

Forrás: 

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/dizziness/symptoms-causes/syc-20371787

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Értesülj akcióinkról első kézből!