• A legjobb vitaminforrások a szuperélelmiszerek

szájüreg betegségei

A szájüreg betegségei: mivel lehet megelőzni?

1024 479 DrNatura-SuperGreens HU

A szájüreg betegségei nem csak a rossz szájhigiénia következtében alakulhatnak ki, hanem számtalan egyéb okból is. Kellemetlen tünetekkel járó betegségek ezek, melyek megnehezíthetik a hétköznapjainkat, ezért érdemes megelőzni kialakulásukat, amennyiben ez lehetséges. 

A fog- és szájhigiénia az általános egészség és jólét alapvető feltétele. A nem megfelelő szájhigiénia fogszuvasodáshoz és különböző ínybetegségekhez vezethet. Az egészséges fogak és íny fenntartása egy egész életen át tartó elkötelezettség. Minél több figyelmet szentelünk a szájhigiéniának, annál inkább elkerülhetjük a költséges fogászati beavatkozásokat és a hosszú távú egészségügyi problémákat. A szájüreg betegségei általában a rossz szájhigiénia következtében alakulhatnak ki, de más okok is állhatnak ezek hátterében.

A leggyakrabban előforduló szájüregi betegségek

Szájnyálkahártya-gyulladás (sztomatitis)

A szájüreg gyulladás egy igen kellemetlen tünetekkel járó betegség, amely zavarhatja az embert az étkezésben, beszélgetésben és alvásban is. A gyulladás bárhol előfordulhat a szájüregben, beleértve az orca, az íny, a nyelv, az ajkak és a szájpadlás felületét is. A gyulladás leggyakoribb kiváltó oka a vírusfertőzés, de baktériumok, gombák is okozhatják, illetve különböző gyógyszerek (antibiotikum, fogamzásgátló) és vegyszerek is. A rossz szájhigiéné hajlamosabbá tehet erre a betegségre.

A szájnyálkahártya-gyulladás során afták vagy fekélyek jelenhetnek meg a szájüregben, de az ajakherpesz is egy gyakori formája ennek a betegségnek.

Afta

Az afta a szájnyálkahártya egyik leggyakoribb betegsége. A száj belsejében megjelenő apró fehér, szürkés, sárgás fekélyszerű sebek, melyek általában vöröses színű gyulladásos udvarral vannak körülvéve. A sebeket úgynevezett álhártya borítja. Típustól függően számuk és méretük változhat: megjelenhet sok apró, pár milliméteres afta, vagy egy-két nagyobb fekély a szájüregben.

Ártalmatlan, ám igen kellemetlen betegség, amely intenzív fájdalommal járhat, amely nehézségeket okoz evés-ivás-, de akár beszéd közben is. Még mindig nem tisztázott, hogy pontosan mi okozhatja az afta kialakulását, de egyes kutatások szerint a stresszes életmód, a legyengült immunrendszer, a vitaminhiány, a nem megfelelő táplálkozás kiváltó tényezők lehetnek. Szerencsére nem fertőző betegségről van szó.

Az afta az esetek többségében otthon is kezelhető, 1-2 hét alatt magától visszahúzódik, meggyógyul. A gyógyulási folyamat felgyorsítható otthoni praktikák bevetése által. Kerüljük a csípős, savanyú, fűszeres, forró ételeket, a szénsavas üdítőket, figyeljünk a kiegyensúlyozott táplálkozásra. A masticha tartalmú táplálékkiegészítők szedése pedig segíthet bármilyen szájüregi problémánál.

Herpesz

A szájnyálkahártya-gyulladás másik ismert formája az ajakherpesz, amelyet a herpes simplex vírus okoz. A betegség során apró, folyadékkal teli hólyagok jelennek meg az ajkakon vagy azok környékén, akár a szájüregben is, melyek pár nap után kifakadnak. A seb varasodni kezd, majd idővel leszárad. Az aftával ellentétben a herpesz fertőző, így könnyen továbbadható csókolózás, kozmetikumok megosztása vagy akár ételek megosztása által. A vírus sajnos nem csak abban az esetben fertőz, ha éppen megjelenik az ajkakon.

Fájdalmas, külsőleg nem túl esztétikus látványt nyújtó betegség, ráadásul végleges gyógymód sincs rá, azonban kezelésre van lehetőség. Ha a vírus a szervezetünkben van, akkor az ajakherpesz bármikor megjelenhet előjelek nélkül. Ha gyenge az immunrendszerünk vagy stresszesek vagyunk, akkor sokkal nagyobb az esély erre. Kezelésére herpesztapaszt, fájdalomcsillapító krémeket, gyulladáscsökkentőt használnak.

Szájpenész

A szájüreg betegségei közül nem hagyható ki a szájpenész sem, mely egy gombás fertőzés a szájüregben, melyet a Candida albicans túlszaporodása okoz. Leggyakrabban csecsemőknél, kisgyerekeknél és időskorban fordul elő, de bárkit érinthet. A szájpenésszel fertőzött szájüreg nem túl szép látvány: a penész túróra hasonlító, kitüremkedő fehér lerakódásként jelenik meg a nyelven és a szájpadláson, de akár a szájzugban is.

A szájpenész fertőző lehet a veszélyeztetettek számára (például legyengült immunrendszerrel rendelkező emberek vagy akik bizonyos gyógyszereket szednek). Egészséges emberek esetében szokatlan, hogy csók vagy más közeli kontaktus által terjedjen. A legtöbb esetben a betegség nem tekinthető különösen fertőzőnek.

A szájpenész kezelésére gyakran gombaellenes gyógyszereket írnak fel. Ezek a gyógyszerek tabletták vagy folyadék formájában kaphatók, az utóbbit általában a szájban kell öblögetni lenyelés előtt. Rendszerint 10-14 nap alatt gyógyítják a betegséget.

Leukoplakia

A leukoplakia esetén megvastagodott, plakk-szerű fehér foltok képződnek a szájüreg nyálkahártyáján (az ínyen, az arc belső felén, az ajkakon és néha a nyelven is), melyeket nem lehet “letörölni”. Ezek idővel berepedezhetnek. A leukoplakia fájdalommentes, nem okoz kellemetlenséget evés-ivás során sem.

Kialakulásának pontos oka ismeretlen, de valószínűleg leggyakrabban krónikus irritáció okozhatja, tehát bármi, ami felsérti a szájüregi szövetet. Elsősorban a rendszeres dohányzáshoz köthető. A krónikus irritációt kiválthatja még az arc belső részének sérülése, például harapás miatt; éles, recés fogak; fogpótlások, különösen, ha nem megfelelően vannak elkészítve; hosszú távú alkoholfogyasztás is.

A leukoplakia legtöbb esetben magától eltűnik, meggyógyul.

Fogínygyulladás (gingivitis)

A fogínygyulladás egy gyakori szájüregi betegség, mely során a fogíny bevörösödik, megduzzad, vérzékennyé válik. Bár nem tartozik a legsúlyosabb betegségek közé, mégis fontos, hogy komolyan vegyük és orvoshoz forduljunk, ugyanis a kezeletlen gingivitis egy sokkal súlyosabb ínybetegséghez, a peridontitishez vezethet, amely fogvesztést eredményezhet.

Az ínygyulladás leggyakoribb oka a rossz szájhigiénia miatt kialakuló lepedék és az ebben megtelepedő baktériumok. A megfelelő szájhigiénés szokások, mint például a napi legalább kétszeri fogmosás, a fogselyem használata és a rendszeres fogászati ellenőrzés segíthetnek a megelőzésében és visszafordításában. A gyulladást szisztémás betegségek és körülmények is okozhatják, mint a cukorbetegség, hormonális változások, fogamzásgátlók, de bizonyos gyógyszerek szedése, vagy akár a genetikai hajlam is kiválthatja.

A súlyosabb gingivitis kezelését mindig bízzuk fogorvosra, aki egy alapos tisztítást végez, mely során eltávolítja a lepedéket a fogakról és az ínyről. A fogínygyulladás azonban eredményesen megelőzhető megfelelő és rendszeres fogmosással, dohányzás mellőzésével, szénhidrátban dús ételek, édességek elkerülésével, szénsavas italok kerülésével.

Szőrös nyelv

A szőrös nyelv a szájüreg betegségei közül talán a legkevésbé ártalmas annak ellenére, hogy elég meglepően nézhet ki. A megnevezése ellenére semmi köze nincs a szőrnövekedéshez. A nyelven található apró szemölcsök rendellenes formát és színt vesznek fel, emiatt a nyelv úgy néz ki, mintha szőr borítaná, de valójában nem nő ki szőr rajta.

A szőrös nyelv kialakulása főként a helytelen táplálkozásnak, rossz szájhigiéniának, dohányzásnak köszönhető. Emellett a szájszárazság és egyes gyógyszerek (főleg antibiotikumok) is okozhatják kialakulását. Kezelése tehát rossz szokásaink kiiktatásával kezdődik.

Kellemetlen szájszag (halitózis)

A rossz lehelet jelensége nagyon sok embert érint, és sok bosszúságot okozhat a hétköznapokban. Habár a halitózis nem egy komoly kór, egyes esetekben mögöttes egészségügyi problémára utalhat. Ha hosszú távon nem tudunk megszabadulni tőle, akkor érdemes kikérni az orvos véleményét.

A kellemetlen szájszagnak számos oka lehet. Vannak olyan nyilvánvaló okai, mint a rossz szájhigiénia, a dohányzás, vagy bizonyos élelmiszerek fogyasztása (hagyma, fokhagyma). Ha nem mosunk rendszeresen fogat, nem használunk fogselymet, akkor kis ételdarabok a szájban maradhatnak, mely baktériumok táptalaja lesz. A fogakra, ínyekre összegyűlt étel rothadhat, mely kellemetlen szagot és ízt okoz a szájban.

A halitózist szájszárazság is okozhatja. Ha a nyáltermelés valamilyen okból jelentősen csökken, a száj nem tudja megtisztítani magát és nem tudja eltávolítani az ételrészecskéket. A szájszárazságot okozhatják bizonyos gyógyszerek (antihisztaminok, magas vérnyomás vagy depresszió kezelésére szolgáló orvosság) vagy az orr helyett mindig a szájon keresztül történő légzés is.

A rossz leheletet okozhatja fogászati probléma is, mint például a fogágybetegség. Ennek előrehaladott fázisában ínytasakok alakulhatnak ki a fogínyen, mely baktériumok táptalaja és otthoni eszközökkel lehetetlen tisztítani.

A kellemetlen szájszagtól legtöbb esetben a megfelelő szájhigiénia gyakorlásával lehet megszabadulni. Amennyiben a probléma hosszú ideig fennáll, forduljunk fogorvoshoz.

Tippek a szájüreg betegségei megelőzésére

Amint az eddigiekben is olvashattuk, a szájüreg betegségei elsősorban a rossz szájhigiénia és rossz szokások miatt alakulnak ki, ebből fakadóan könnyen megelőzhetők egy kis odafigyeléssel. Mossunk rendszeresen és alaposan fogat, használjunk fogselymet, öblögessünk szájvízzel. A megfelelő fogkefe kiválasztása is kulcsfontosságú lehet, a fogorvosok általában a puha sörtéjű fogkeféket ajánlják.

A másik fontos megelőző faktor a helyes táplálkozás. Kerüljük a túlzott szénhidrátfogyasztást, a cukros italokat, a túl sok kávé- és teafogyasztást, a savanyú élelmiszerek túlzott mértékű fogyasztását. A dohányzás pedig az általános egészségi állapotunk legnagyobb ellensége, mely rendkívül rossz hatással van a szájüregre.

Vannak olyan gyógynövények, melyek segítenek a szájüreg betegségei megelőzésében, valamint a szájüreg általános egészségének javításában. Ilyen például az eukaliptusz, a fahéj, a körömvirág, kamilla, borsmenta, kakukkfű, levendula, zsálya.

Masztikával a szájüreg betegségei ellen

A masztika egy egyedülálló gyanta, amely a Földközi-tengeren termesztett Pistacia lentiscus  fából származik. Az antioxidánsokat tartalmazó gyantát már évszázadok óta használják emésztési zavarok ellen, valamint a száj- és a máj egészségének javítására. A masztika íze az édesgyökér ízére emlékeztet.

A masztika leginkább az emésztésre és gyomorműködésre gyakorolt pozitív hatásairól ismert. Segíthet az egyik leggyakoribb gyomorbetegség, Helicobacter pylori által okozott fertőzés elpusztításában, a Crohn-betegség kezelésében, gyomorfekélyben, gyomorgyulladásban, gyomorhurutban. Emellett a máj általános egészségének javításában is szerepet játszhat.

Szájüregi problémák esetén is ajánlott masztika tartalmú kapszulát fogyasztani, ezt több tanulmány is alátámasztotta. Egy 2007-es tanulmány szerint fogyasztása segíthet megelőzni a fogszuvasodást. A tanulmányban résztvevők masztika rágógumit rágcsáltak, melynek hatására 15 perc elteltével alacsonyabb lett bizonyos baktériumok szintje a szájüregben. A kísérlet végén, 135 perc elteltével pedig még alacsonyabb lett ez a szint.

Egy másik tanulmány is arra a következtetésre jutott, hogy a masztika hasznos fogkő ellen, mivel csökkenti a nyálban a baktériumok szaporodását és ezáltal a plakk képződést is. Egy 2014-es tanulmány is rávilágított arra, hogy a gyanta használata a streptococcus mutans szájüregi baktérium számának jelentős csökkenését eredményezte a nyálban.

Ha tehát hajlamosak vagyunk szájüregi betegségekre, akkor masztika tartalmú táplálékkiegészítő fogyasztása igen előnyös lehet számunkra. Masztika kristály, rágótabletta, fogkrém vagy akár szájvíz – mindegyik megfelelő erre a célra. Jó hír az, hogy a masztika tartalmú táplálékkiegészítők fogyasztása során a mellékhatások megjelenése minimális.

Források

  • Masticha medium tears – kristályok 50 g

  • Masticha rágótabletta, 40 db

  • Masticha szájvíz 250 ml

Iratkozz fel hírlevelünkre!
Értesülj akcióinkról első kézből!