Sok ember számára a visszér és a pókhálóvénák enyhe formái egyszerűen kozmetikai problémák. Mások számára azonban fájdalmat és kellemetlenséget okozhatnak, és a visszérbetegség néha súlyosabb problémához vezethet.
A visszerek leggyakrabban a lábakon jelennek meg. Akkor fordulnak elő, amikor a véna szelepei nem működnek megfelelően, tehát a vér nem áramlik vissza hatékonyan a szív felé. A betegség egészségügyi okokból ritkán igényel kezelést, de ha duzzanat és lábfájdalmak alakulnak ki, akkor mindenképp komolyabb odafigyelést igényel.
Melyek a visszeresség fő okai?
Mindenekelőtt tisztázzuk, a visszér nem betegség, hanem azoknak a vénáknak a neve, melyek az elhasznált vért visszaszállítják a szív irányába. A vénák betegségeit nevezzük visszerességnek, a köznyelvben tehát tévesen használják ezt a kifejezést. Normál esetben a vénás vér a szív felé áramlik, a láb izmai pedig egyfajta pumpaként segítik ezt a folyamatot. Hogy az elhasznált, szén-dioxiddal dús vér ne áramoljon vissza, azért a vénabillentyűk felelősek, melyek olyanok, mint az apró kis kapuk. Amennyiben ezek a kapuk meggyengülnek, és nem zárnak eléggé, a vénákban lévő vér pangani kezd, a vénék fala meggyengül, kanyargóssá válik.
Számos okra eredeztethető vissza a visszér (varikozitás) kialakulása, és közrejátszik a genetikai hajlam is. Ha a közeli családtagok körében előfordult, nagyobb az esély rá, hogy nálunk ki kialakulhat. Nagyobb arányban fordul elő állapotosság idején, illetve az elhízottak körében. 50 éves kor felett, valamint az állómunkát végzőknél Leggyakrabban a szívtől legtávolabbi vénákban alakul visszeresség, például a lábakban. Ennek oka az, hogy a gravitáció megnehezíti a vér visszajutását a szívbe. Bármely olyan állapot, amely nyomást gyakorol a hasra, varikozust okozhat; például terhesség, székrekedés és ritka esetekben daganatok.
Nőknél, sokkal nagyobb valószínűséggel alakulnak ki visszerek a terhességük alatt, mint az élet bármely más szakaszában. A méh növekedésével nagyobb nyomást gyakorol a medencefenék vénáira. Ezen kívül a hormonszint változásai az erek falának elernyedéséhez vezethetnek. Mindkét tényező növeli a visszeresség kockázatát. Az esetek többségében a visszerek a terhesség vége után eltűnnek, azonban néha láthatóak maradnak, még akkor is, ha az állapotuk javul.
Tünetek
Az esetek többségében nincs fájdalom, de a tágult vénák (varikózus vénák) tünetei között az alábbiak szerepelhetnek:
- kanyargósak és duzzad, kék, sötétlila színű erek
- fájó lábak
- nehézláb-érzés, különösen edzés után vagy éjszaka
- az érintett terület kisebb sérülése a normálnál hosszabb vérzést eredményezhet
- lipodermatosclerosis – közvetlenül a boka feletti bőr alatti zsír keményedhet, ami a bőr zsugorodásához vezethet
- duzzadt boka
- pókhálóvénák az érintett lábon
- előfordulhat, hogy a tágult véna környékén a bőr kifényesedik és elszíneződik (általában barnás és kék színű)
- vénás ekcéma ( stasis dermatitis ) – az érintett területen a bőr vörös, száraz és viszkető
- hirtelen felálláskor, egyeseknél lábgörcsök jelentkezhetnek
- a visszérbetegek nagy százaléka nyugtalan lábak szindrómával is rendelkezik
- atrophie blanche – szabálytalan fehéres foltok, amelyek hegeknek tűnnek a bokán
Szövődmények
Minden olyan állapot, amelyben elégtelen a véráramlás, szövődmények kockázatával jár. Az esetek többségében azonban a visszérnek nincs szövődménye. Ha szövődmények lépnek fel, azok a következők lehetnek:
- Vérzés.
- Tromboflebitisz (a vénafal gyulladása).
- Krónikus vénás elégtelenség, amelynek következtében nehézláb-érzés jelentkezik. A oxigénhiányossá válik, és gyakoriak a fekélyek.
- Ha az alsó végtagokban elzáródik egy vagy több visszér, létrejön a trombózis. A láb megdagad, a bőr meleggé válik, kékes elszíneződés alakul ki, emellett jelentős fájdalom jelentkezik. Az elzáródást okozó vérrögből leváló darabok a tüdő erekbe jutva, halálos embóliát okozhatnak.
Melyek a visszeresség fő okai? Bármely olyan állapot, amely túlzott nyomást gyakorol a lábakra, illetve a hasra, visszerek kialakulásához vezethet. A leggyakoribb nyomást kiváltó tényezők a terhesség, az elhízás, és a hosszú ideig tartó állás. Előidézheti krónikus székrekedés és ritka esetekben daganatok is.
Befolyásolja-e az étrend a visszereket?
A feldolgozott ételek, illetve a kevés rost fogyasztása székrekedést okozhat, és az ebből adódó erőlködés miatt, végül fájdalmas visszerek alakulhatnak ki. A sós ételek növelik a vérnyomást, amitől az erek kitágulhatnak.
Eltűnhetnek-e a visszerek?
Azok a visszerek, amelyek jelenleg fennállnak, nem szűnik meg kezelés nélkül, például szkleroterápiával vagy műtéti úton. A kompressziós harisnya hozzájárulhat a visszerek megjelenésének megelőzéséhez, és fájdalmas tüneteinek csökkentéséhez egyes embereknél. Az orvosok gyakran javasolják a kompressziós harisnyát, hogy javuljon a vérkeringés.
Hogyan kezelhető házilag a visszér?
Az alábbi módszerek segíthetnek visszeresség esetén:
- Kompressziós harisnya
- Növényi kivonatok
- Étrendi változtatások
- Flavonoidok fogyasztása
- Gyógynövények
- Szoros öltözet elkerülése
- Felpolcolt lábak
A gyógyszertárban vény nélkül kaphatók a vénás keringést javító szerek, krémek, gélek, de ezektől ne várjunk csodát. Hűsítenek, mérséklik a fájdalmat, felületes vénatágulat esetében valóban segíthetnek.
Gyógynövények
A betegség kezelésére úgynevezett venoaktív gyógyszereket is alkalmaznak, mint a Venoflavin. Összetevői között olyan hatóanyagok szerepelnek, mint a citrusfélékből, vörös szőlő magjából és héjából, izsópból, valamint lóheréből kivont kivont rezveratrol, heszperidin és diozmin. A rezveratrol megakadályozza az érfalak kóros tágulását, heszperidin pedig serkenti a végtagok keringését. A diozmin a nehézláb-érzés, illetve a fekélyek ellen lép fel, de mindhárom antioxidáns hatású összetevő további egészségvédő hatásokat is magáénak tudhat.
Csökkenti a vénás pangást, erősíti az erek falát, és gyógyírt jelent a keringési panaszokra a vadgesztenye, a szúrós csodabogyó, a borsmenta, továbbá az ázsiai gázló. Ezeknek a gyógynövényeknek az együttese, segít az érgörcsök, a bőrviszketés kezelésében, mérsékli a gyulladást, támogatja az immunrendszert, gondoskodik a vérrögök fokozatos lebontásáról, jótékonyan hat a nyirokrendszerre, és csökkenti a végtagokban jelentkező ödémát.
Egyes vitaminok szedése ugyancsak segíthet a visszérbetegség ellen. A C-vitamin erősíti a véredények falát, javítja a vérkeringést, míg az az E-vitamin a szív oxigénellátását támogatja. Lehetőség szerint olyan készítményt válasszunk, ami a felsoroltakat mind tartalmazza.
Megelőzés
A varikozusok kialakulásának kockázatának csökkentése érdekében végezzünk sok testmozgást, például sétáljunk. Kerüljük a túl sokáig egy helyben való álldogálást. Ne üljünk keresztezett lábakkal. Polcoljuk fel a lábunkat. Bárki, aki a munkája miatt, meg kell próbálnia legalább 30 percenként mozogni.
Mikor kell orvoshoz fordulni a visszérrel?
Azonnal vegye fel a kapcsolatot az orvosával, ha fája a lába, görcsös, szorító, feszítő, fájó érzést észlel, ha vörös vagy elszíneződött a bőre, esetleg a lábát melegnek érzi, amikor megérinti. A mélyvénás trombózis végzetes lehet, mivel a vérrögök eljuthatnak a tüdőbe, embóliát okozva.
Diagnózis
Az orvos által végzett fizikai vizsgálat, elsősorban vizuális vizsgálatból áll, amely eldönti, hogy a betegnek van-e varikoózisa vagy sem. A betegnek kérdéseket is fel lehet tenni a tünetekkel kapcsolatban. Egyes esetekben az orvos a beteget érrendszeri szakorvoshoz irányíthatja.
Az orvos a következő diagnosztikai teszteket rendelheti el:
- Doppler-teszt: Ultrahang vizsgálat a vénák véráramlásának ellenőrzésére. Ez a teszt a vérrögök ellenőrzésére is szolgál.
- Színes duplex ultrahang vizsgálat: Színes véráramlási kép segítségével vizsgálják meg a vénát szerkezetét, illetve a véráramlást
Hogyan távolítják el a visszereket?
Problémás, nagyobb visszereknél az éren belüli, vagy az ér sebészeti kezelését javasolják . A vénák eltávolítása egy műtéti eljárás, amely segít megelőzni a visszerek visszatérését. Ennek során apró metszéseket ejtenek a bőrön, és azokon keresztül húzzák ki a problémás ereket. A visszerek éren belüli ragasztásos eljárással, illetve lézerrel is megszüntethetők. A visszerek visszatérhetnek még az eltávolításuk után is. Ha a lézeres kezelés nem zárja el teljesen vénát, lehetővé válik a véráramlás.
A szkleroterápia egy olyan kezelési forma, melynek során az orvos olyan gyógyszert injektál az erekbe, ami az érfalak összetapadását okozza. Különféle formái már a 19. század óta léteznek, ám a technikák az utóbbi évtizedekben javultak. Általában a pókhálóvénák kezelésére alkalmazzák.
A szkleroterápia biztonságos eljárás. Ez kevésbé kockázatos, mint a műtét, és érzéstelenítés nélkül végezhető. A kutatások azt sugallják, hogy az esetek 75–90 százalékában hatékonyan távolítja el a pókhálóvénákat, de általában több kezelést igényel. Ha a szkleroterápia sikertelen, további kezelésekre, köztük műtétre is szükség lehet. A kezelés leggyakoribb mellékhatásai a véraláfutás, a bőrpír és a fájdalom az injekciózott véna közelében. Ritkábban allergiás reakciók fordulhatnak elő az oldattal szemben, és megváltozhat a bőr színe.
Források:
https://www.medicalnewstoday.com/articles/240129
https://www.medicalnewstoday.com/articles/320282
