Sok ember számára a visszér és a pókhálóvénák enyhe formái egyszerűen csúnyák. Másoknak azonban fájdalmat és kellemetlenséget okozhatnak, és a visszérbetegség néha korlátozhatja a napi tevékenységek elvégzését.
A visszér leggyakrabban a lábakon jelenik meg. Akkor fordul elő, amikor a vénák szelepei nem működnek megfelelően, tehát a vér nem áramlik vissza hatékonyan a szív irányába. Inkább esztétikai, mint egészségügyi okokból igényel kezelést, de ha duzzanat és lábfájdalmak, égő érzés, viszketés és lüktetés alakulnak ki, mindenképp komolyabb odafigyelésre van szükség.
Sok ember számára a visszér és a pókhálóvénák enyhe formái egyszerűen csúnyák. Másoknak azonban fájdalmat és kellemetlenséget okozhatnak, és a visszérbetegség néha korlátozhatja a napi tevékenységek elvégzését.
A visszér leggyakrabban a lábakon jelenik meg. Akkor fordul elő, amikor a vénák szelepei nem működnek megfelelően, tehát a vér nem áramlik vissza hatékonyan a szív irányába. Inkább esztétikai, mint egészségügyi okokból igényel kezelést, de ha duzzanat és lábfájdalmak, égő érzés, viszketés és lüktetés alakulnak ki, mindenképp komolyabb odafigyelésre van szükség.
Mi a visszér?
Mindenekelőtt tisztázzuk, a visszér (vénatágulat, varikozitás) nem betegség, hanem azoknak a vénáknak a neve, melyek az elhasznált vért visszaszállítják a szív irányába. A vénák betegségeit nevezzük visszerességnek, a köznyelvben tehát tévesen használják ezt a kifejezést. Normál esetben a vénás vér a szív felé áramlik, a láb izmai pedig egyfajta pumpaként segítik ezt a folyamatot. Hogy az elhasznált, szén-dioxiddal dús vér ne áramoljon vissza, azért a vénabillentyűk felelősek. Ezek olyanok, mint az apró kis kapuk. Amennyiben meggyengülnek, nem zárnak eléggé, a vénákban lévő vér pangani kezd. A vénák fala meggyengül és kanyargóssá válik. Általában a lábakban fordulnak elő, de a test más részeiben is kialakulhatnak. Kifejlődhet a herékben, a nyelőcsőben, a gyomorban vagy a májban, sőt, az aranyér is a visszér egyik fajtája.
A vénatágulat előfordulhat önmagában vagy a krónikus vénás betegség számos fizikai megnyilvánulásával együtt. Sok beteg csak akkor veszi észre, ha valamilyen szövődmény alakul ki. Idővel általában rosszabbodik, és ez akkor is igaz, ha megtesszük a szükséges életmódbeli változtatásokat. Bizonyos esetekben a lábakon megjelenő fekélyekhez vagy sebekhez, krónikus gyulladás kialakulásához vezethetnek. A bőrkiütés és bőrelszíneződés legtöbbször előrehaladott vénaproblémákat jeleznek.
A pókhálóvénák, más néven seprűvénák kisebbek, mint a visszerek és nem domborítják ki a bőrt. A vér a nagyobb vénákból a kapillárisok irányába történő visszafolyása okozza, ezért fontos, hogy először az alapproblémát kezeljék.
Melyek a visszér okai?
Számos oka lehet a varikozitásnak, ezek közé sorolható a genetikai hajlam is. Ha a közeli családtagok körében előfordult, nagy valószínűséggel nálunk ki megjelenik. Gyakrabban jelentkezik állapotosság idején, az elhízottak körében, 50 éves kor felett, valamint az állómunkát végzőknél. Általában a szívtől legtávolabbi vénákban alakul ki, például a lábakban. Ennek oka az, hogy a gravitáció megnehezíti a vér visszajutását a szívbe. Bármely olyan állapot, amely nyomást gyakorol a hasra, például székrekedés, és ritka esetekben a daganatok, vénatágulatot okozhatnak.
Nőknél nagyobb valószínűséggel fejlődnek ki visszerek a terhesség ideje alatt, mint az élet bármely más szakaszában, miután a méh méretének növekedésével nagyobb nyomás nehezedik a medencefenék vénáira. Emellett a hormonszint változásai az erek falának elernyedéséhez vezethetnek. Mindkét tényező növeli a visszér kockázatát. Az esetek többségében a visszerek a terhesség vége után eltűnnek, azonban néha láthatóak maradnak, még akkor is, ha az állapotuk javul.
Befolyásolja-e az étrend a visszereket?
Igen. A feldolgozott ételek, illetve a kevés rost fogyasztása székrekedést okozhat, és az ebből adódó erőlködés miatt, végül fájdalmas visszerek fejlődhetnek ki. Az elhízás a vénákon belüli nagyobb nyomás létrejöttével jár, ami az egyik súlyosbító tényező. Ennek elkerülésére a komplex szénhidrátokon, elegendő mennyiségű fehérjén és egészséges zsírokon alapuló táplálkozás a legfontosabb. Kerüljük a magas sótartalmú, és részesítsük előnyben a magas rost- és káliumtartalmú ételeket. Igyunk elegendő mennyiségű vizet a nap folyamán – a megfelelő hidratálás fontos az egészséges vérkeringéshez.
Diagnózis
A kórmegállapítás céljából az orvos először fizikális vizsgálatot végez, és ha szükséges, a pácienst érgyógyászhoz irányítja.
Az orvos a következő diagnosztikai teszteket rendelheti el:
- Doppler-ultrahangvizsgálat: a vénák véráramlásának ellenőrzésére. Ez a teszt a vérrögök ellenőrzésére is szolgál.
- Színes duplex-ultrahangvizsgálat: színes véráramlási kép segítségével vizsgálják meg a vénák szerkezetét.
Megelőzés
A varikozusok kockázatának csökkentése érdekében végezzünk rendszeresen mérsékelt intenzitású testmozgást, például sétáljunk, ússzunk vagy jógázzunk. Kerüljük a túl sokáig egy helyben való álldogálást. Ne üljünk keresztbetett lábakkal. Aki sokat ül a munkája miatt, próbáljon meg legalább 30 percenként mozogni. A szűk ruházat viselése korlátozhatja a véráramlást. A vérkeringés javul, ha laza ruhát hordunk. Noha a szó szoros értelmében nem a megelőzés része, de enyhe varikozitás esetében a tünetek súlyosbodásának elkerülését szolgálhatja a visszérkrém alkalmazása.
Olvassa el, milyen módszeresekkel történhet a visszér kezelése.
Források:
https://www.healthline.com/health/varicose-veins
https://www.nhlbi.nih.gov/health-topics/varicose-veins
https://www.medicalnewstoday.com/articles/320282
https://hu.qaz.wiki/wiki/Varicose_veins
